A magyar színjátszás rövid története / Sirató Ildikó
Megjelenés:
Budapest : Holnap, 2017
Fizikai jellemzők:
269, [2] p. : ill. ; 20 cm
Tartalom:
1., Hogyan kezdődott a magyar színjátszás? Az iskolai színjátszás, az udvari színházak és a német vándortársulatok öröksége. 1790 Várszínház. Kelemen László és társulata ; pp. 7-12. - 2., Shakespeare magyarul. Az első Hamlet. A hazai Shakespeare-játszás és -fordítás históriája. Magyar színház Kolozsvárt ; pp. 13-22. - 3., Mit akar látni a közönség? Műsor és színjátszás a vándorszínészet korszakában. Hogyan született a magyar köznyelv? , pp. 23-36. - 4., A vándorlás legendái. Déryné és Katona József - Bánk bán és a Liliomfi ; pp. 37-46. - 5., A Pesti Német Színház 1812-1847. Hol játszottak a magyarok? Beethoventől az István, a királyig. Zenés színház Erkel Ferenc nemzeti operái előtt és után. Tollharcok és operaháború. Schodelné és a Normafa ; pp. 47-62. - 6., Legyen Nemzeti Színház! Mi teszi a nemzetit nemzetivé 1837-től máig? A romantika magyar színháza ; pp. 63-74. - 7., A Nemzeti Színház kezdeti működése. A népszínmű. Kisfaludy Károly, Szigligeti Ede és Csiky Gergely. A magyar vígjáték útján Molnár Ferencig ; pp. 75-92. - 8., A romantikus nemzeti tragédia. Színház és irodalom. Ismerős és ismeretlen szerzők: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Teleki László, Czakó Zsigmond, Obernyik Károly, Hugó Károly ; pp. 93-102. - 9., A romantika színháza. A színikritika Vörösmartytól máig. Elemzés és mimográfia. Egressy Gábor és ismét Petőfi ; pp. 103-112. - 10., Színészek és színésznők. Lendvay Márton, Laborfalvi Róza, Prielle Kornélia, Jászai Mari, Márkus Emília, Blaha Lujza ; pp. 113-130. - 11., Túl a romantikán, meiningenizmus a Nemzeti Színházban. Paulay Ede. Drámai költemények a színpadon: a Csongor és Tünde és Az ember tragédiája. A dráma mint irodalmi műnem és a színjátékszöveg. Illúzió, színház és technika a 19. század második felében. Wagner Pesten. Opera és verizmus ; pp. 131-142. - 12., A Népszínház, az Operaház és a Vígszínház művészi forradalmai. A színházi strúktúra új intézménytípusai ; pp. 143-160. - 13., Stílusfordulatok a szecessziós századfordulón. Új szórakoztató intézmények és formák az orfeumtól az irodalmi és a politikai kabaréig. Naggy Endre, Medgyaszay Vilma és a Nyugat. Kell-e a valóság? Háborús évek a magyar színházi életben. Miért magyar a bécsi operett? A műfaj metamorfózisa az elmúlt 170 évben ; pp. 161-174. - 14., A Thália Társaság. A magyar avantgárd színházi kísérletei. Az új szcenika ; pp. 175-194. - 15., Építsünk színházat! Eszterházától a Bajor Gizi parkig. Színházépület a városban ; pp. 195-202. - 16., A rendező színháza. Művész-színházak. A színházi trösztök. Színészpedagógia. Színész-sztárok színpadon és filmvsznon. Vers és pódium. A színpadi beszéd históriája ; pp. 203-214. - 17., Nemzeti vagy állami? A magyar színházak helyzete 1949-1989 között. Színház az új közönségnek. Színház és politika, színház és hatalom. A rendező-színigazgatók arcot adnak a színházi üzemnek ; pp. 215-232. - 18., A kortárs dráma a színpadon. "Hogyan letten bérlet?" A színházi előadások élménye és emlékei ; pp. 233-238. - 19., Közönség vagy közösség? Az 1970-es évek színjátszásának új keretei. Színház a gyerekeknek. Színházi nevelés, drámapedagógia. Bábszínházak ; pp. 239-246. - 20., A mozgászínház hazai története. A fizikai színház. A magyar musical. Festivál-feeling. A posztmodern színjátszás nyitott szövegei és terei. A színháztudományok ; pp. 247-256. - 21., Színház az egész világ! Játsszunk! Hamlet és a három nővér paródia ; pp. 257-260.
